Zöldséges, marhahúsos, Guinness-es pite

A napok óta a hűtőben álló, kerülgetett maradékok eltakarításának legnagyszerűbb módja az újrahasznosítás. Sajnos előfordul, hogy a többnapos kaját úgy, abban a formában már nem kívánja annyira az ember, de érzi, hogy óriási vétek lenne nem megenni és addig kerülgetni, amíg az magától mászik ki a hűtőből a szemeteskukába. Különösen igaz ez, ha tudja, mennyi munkával járt a kegyvesztett maradék előállítása. Egy kisebb doboz marhapörkölttel szemeztünk már napok óta, amiből ettünk egyszer, ettünk kétszer, de addig a kritikus pontig nem jutottunk el vele, amikor már csak annyi van a dobozkában, ami lendületből elfogy. Az íze és az állaga tökéletes volt, ezért tényleg csak egyetlen baj volt vele, ti., hogy két alkalom után már nem volt meg az újdonság ereje. Árválkodott már egy ideje egy adag leveles tészta is a hűtőben, meg némi zöldség a spájzban, és jött a nagy ötlet, "majd a Buday" módra, hogy ezek hárman segíthetnének is egymásnak, méghozzá valahogy úgy, ahogy Jamie Oliver teszi itt. Az ötlet hirtelenjében felértékeli a maradék marhapörköltet, hiszen nem kellett már arra várni, hogy elkészüljön, és vasárnapi gyors ebéd lett a dologból. A feladat így mindössze annyi volt, hogy ragut kellett főzni a zöldségekből a pörkölt hozzáadásával, majd mindezt leveles tésztába csomagolva megsütni. A pörkölt alapfűszerezése önmagában tökéletes ehhez a pitéhez, az eredeti JO recepttől ezért kicsit eltértünk, de a Guinnesst és a zöldségeket nyilván nem hagytuk ki.

A ragu hamar elkészült, egy nagy wok alakú serpenyőben olívaolajon két fej vöröshagymát pirítottam, majd hozzádobtam a felszeletelt krumplit, valamint a sárga- és fehérrépát. Kis sóval segítettem elő a fővésüket, és amikor már kezdtek puhulni, nyakon öntöttem őket egy üveg 0,33-as Guinness mintegy felével. Hagytam őket ismerkedni, aztán megszórtam az elegyet néhány marék teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszttel, ami szépen felitta a szaftokat és a sört, krémessé téve a masszát. Ezen a ponton került bele a pörkölt a serpenyőbe, a hús a sok kavargatás következtében hamar rostjaira bomlott és jól elkeveredett a zöldséges alappal. Még egy kis Guinness, még egy kevés liszt, összerottyantás, és kész is a ragu.

A konyhakész leveles tésztával végképp nincs sok dolog, kivajazott kerámia sütőedénybe került a kétharmada, gondosan elosztva és rányomkodva a sütőtál aljára és falára. Bár a zöldséges-húsos ragu elég sűrű lett, tehát nagy átázástól nem kellett félteni a leveles tésztát, a biztonság kedvéért az alját megszórtam zsemlemorzsával, és arra halmoztam rá a ragut. A leveles tészta maradék egyharmadát a tál formájának megfelelően kinyújtottam kicsit, hogy letakarja a ragu teljes felületét. A két tésztaréteget a találkozásnál összenyomkodtam, hogy ne nyíljon ki sütés közben. A tetejére felvert tojást kentem. 200 Celsius fokon kb. 40-45 perc alatt készre sült. A pörkölt megmenekült...