A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bazsalikom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bazsalikom. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 14., szombat

Minestrone

A húsban gazdag ünnepi időszak után nagyon vágytunk már valami könnyedebb fogásra. Ennek lett az eredménye egy kis zöldségleves, ezúttal olaszosan, már ami az ízvilágot illeti. Főtt bele póréhagyma, gomba, sárgarépa, fehérrépa, zöldbab, brokkoli, fokhagyma, paradicsom és zellergumó, fűszerek tekintetében pedig a bors, a bazsalikom és az oregano adta magát (ez utóbbi kettő ezúttal sajnos csak szárított formában). A brokkoli vastag szárát elválasztottam a virágoktól, apró kockákra vágtam, és a felkaszabolt répákkal, póréhagymával, zöldbabbab és zellerrel együtt felforrósított olívaolajra dobtam. Megfuttattam a zöldségeket az olajon, aztán egy doboz hámozott konzerv paradicsomot adtam hozzájuk (a paradicsomot még a dobozban összevágtam egy késsel), és az egészet felöntöttem felforralt vízzel, úgy hogy ellepje, és fűszereztem. A brokkoli virágjait, a zeller zöldjét és a gombát akkor tettem a levesbe, mintegy 3-4 percre, amikor a többi zöldség már készhez közeli állapotban volt, így igazán zamatosak és harapósak maradtak (nem szeretem, ha szétfő a nagy kedvenc brokkoli). A levesbe főzhetünk tésztát vagy - ahogy most tettük - megszórhatjuk a tányéron sajtreszelékkel, de szuper hozzá a sajtos pirítós is. 

2010. december 30., csütörtök

Sáfrányos, aszalt paradicsomos pasta route

Ez egy nem tervezett bejegyzés, amennyiben előtte nem gondoltam, hogy olyan étel készül, amely megosztásra is érdemes lesz. A karácsonyi nehéz napok után valami könnyű tésztaételre vágytam, pihentetendő az emésztőrendszeremet. Elég jól sült el. Az ihletet az aszalt paradicsom és a frissen beszerzett sáfrányos szeklice adta. Mivel a sáfrányhoz csak elég drágán lehet hozzájutni, mindig megörülök, ha ezzel a "magyar sáfránynak" is nevezett fűszerrel találkozom, sokkal olcsóbb, és őszintén szólva mindent tud, amit a sáfránytól elvárunk (és mivel olcsóbb, bátrabban is használom). Szóval tésztaétel készült, mégpedig úgy, hogy serpenyőben bazsalikomos olívaolajra rádobtam egy felaprított vöröshagymát és az apróra vágott aszalt paradicsomot. Egyidejűleg vizet forraltam a tésztának (a főzővízbe a só és az olaj mellé szárított oreganót és bazsalikomot szórtam, az íze végett). A tészta melegedő vizéből átlöttyintettem keveset a serpenyőbe, hogy az aszalt paradicsom jól megszívhassa magát nedvességgel. Borsoztam, szeletelt fokhagymát és szárított petrezselyemgyökér-kockákat raktam bele, és egy kis vajat olvasztottam a piruló-párolódó elegyre. Amikor a vaj is felolvadt teljesen, megszórtam a mártást sáfrányos szeklicével. A tészta közben megfőtt, leöntöttem róla a főzővíz javát, csak egy kicsit hagytam rajta, és így öntöttem hozzá a serpenyő tartalmához. Összeforgattam a mártással, még egy kis sáfrányos szeklice rá, és kész is. Parmezán-forgácsok hulltak rá (zöldséghámozó segítségével), és - biztos Jamie hülyített be - olívaolajjal öntöztem meg. A különböző formájú olasz tésztafajták szemléletes bemutatása itt.
Creative Commons Licenc
A bejegyzésekben szereplő valamennyi fotó szerzői jogi védelem alatt áll és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.