Currys sütőtökkrémleves birsalmasajttal

Volt már sütőtökkrémleves a blogon, de annyira nagy a lehetőségek (ízesítések) tárháza a sütőtökkel kapcsolatban, hogy talán megbocsátható, ha már megint egy ilyen recepttel jövünk. Annak idején körtés-korianderes-szerecsendiós-fahéjas vonalon mozogtunk, az egész levesnek volt egy desszert-beütése a benne főtt gyümölcs és a fűszerezés (no meg a dió feltét) miatt. A koncepció annyiban tért el most, hogy a sütőtök krumplival és hagymával főtt együtt, és currys-sáfányos-borsos ízesítést kapott. A gyümölcs végül ezúttal sem maradt ki a sztoriból, de a birsalmasajt természetesen szabadon elhagyható a leves tetejéről, anélkül is tökéletes az ízharmónia. (Azért erősen ajánlott a leves mellé megpróbálni, nagyon jól harmonizál a sütőtökkel.)

Hozzávalók:

1 nagyobb sütőtök

2 nagyobb szem krumpli

1 vöröshagyma 

1 lilahagyma

3 gerezd fokhagyma

1 Knorr házias zöldséges levesalap (alaplé)

curry colombo (Fűszerész)

sáfrányos szeklice 

só, bors

olívaolaj

Az elkészítés módja szinte teljesen megegyezik a korábbival. A sütőtököt, a krumplikat és a hagymákat megtisztítjuk. A tököt és a krumplit kockákra vágjuk, a hagymát nagyobb darabokra, fazékba dobjuk felforrósított olívaolajra, és kevergetés mellett kicsit körbepirítjuk. Következik a felöntés, a legjobb, ha van valamilyen zöldség-alaplevünk, és azt használjuk. Ha nincs, az sem probléma, ebben az esetben vizet forralunk, és azt töltjük a fazékba. Bármilyen folyadék is legyen, kb. annyit használjunk, hogy ellepje a fazék tartalmát. A zöldségalaplé helyettesítésére egy Knorr házias zöldséges levesalapot tettünk a leveshez  (igen, ez a kocsonyás, műanyag tégelyes cucc, nem a kocka!), amivel nagyon jók a tapasztalataink, nincs olyan műíze, mint a klasszikus leveskockáknak, ha tehát nincs kedvünk pepecselni a zöldségalaplé készítésével (vagy csak nincs alapléhez hozzávalónk), akkor ez nagyon jó és gyors alternatíva. Jöhetnek a fűszerek is, tehát a fokhagyma, a curry (ezzel azért óvatosan, inkább fokozatosan, csipetenként adagolva a chilitartalma miatt), a sáfrányos szeklice, a só és a bors. A sózásnál vegyük figyelembe a zöldségalaplé sósságát is. Amikor a hozzávalók puhára (pürésíthetőre) főttek (itt ugye főleg a sütőtök és a krumpli érdekes), levesszük a tűzről, és botmixerrel pürésítjük a levest, és szükség esetén kiigazítjuk a fűszerezést, ha valami hiányérzetünk van. Tetszés szerint a tányérban birsalmasajt-nyesedékekkel díszíthetjük a levest.

Referencia: a levesnek nálunk nagy sikere volt, még a tészta-virsli-édesség háromszögből nehezen kimozdítható négy és fél éves is szinte szárazra pucolta a tányérját. 

Citromtorta

Régóta téma nálunk a citromtorta, egy-két próbálkozás is volt már, de most karácsony alkalmából nekiálltam és megcsináltam azt a receptet, amit egy kollégám adott még régebben, és állítólag Pierre Hermé nevéhez fűződik. Egy füst alatt megbarátkoztam a házi lemon curd készítéssel is (eddig üvegeset vettünk), mivel a torta lényegében ezzel van megtöltve. A lemon curd megér egy külön posztot, egy eszméletlen intenzív, ugyanakkor nem "gejl" citromos krémről van szó, amit sokoldalúan felhasználhatunk mindenféle édességben a citromíz biztosítása (pl. mascarponéval összekeverve, gyümölccsel, babapiskótával). 

Hozzávalók:

a tésztához:

14,5 dkg puha vaj

8 dkg porcukor

3 dkg őrölt mandula

csipet só

pár csepp vanília esszencia

1 tojás

24,5 dkg liszt

a töltelékhez: 

20 dkg cukor

3 citrom lereszelt héja

4 tojás

2 dl citromlé átszűrve (a citromok méretétől függően ez 3-4 citromból nyerhető ki)

30 dkg vaj

a mázhoz:

1 csomag Dr. Oetker Expressz Tortazselé 

1/2 citrom lereszelt héja

1/2 narancs lereszelt héja

3 dl víz

1 evőkanál citromlé átszűrve 

Összeállítjuk a tésztát: robotgéppel kikeverjük a vajat a cukorral, majd hozzáadjuk a mandulát, sót, vaníliát és a tojást. Ha ezeket is összekevertük, jöhet bele több részletben a liszt, még mindig robotgéppel, alacsony sebességgel keverve. Végül labdává összenyomkodjuk a tésztát, és fóliába csomagolva hűtőbe tesszük legalább 4 órára. A hűtőből kivéve lisztezett deszkán vékonyra kinyújtjuk és kibélelünk vele egy 28 cm átmérőjű kivajazott tortaformát. Villával több helyen megszurkáljuk, és újabb 30 percre hűtőbe tesszük. Végül 175 C fokos sütőben készre sütjük, a tart-jellegű tortáknál szokásos módon (sütőpapírral kibélelve, valami nehezékkel - hagyományosan konyhai szárazáruval: rizzsel, babbal - lenyomtatva kb. 15 percig, majd nehezék és sütőpapír nélkül még 5-10 percig, amíg az egész aranybarnára sül). A tésztakéreg ezzel kész, kihűl és várja a tölteléket. 

A tölteléket egy másik hagyományos konyhatechnikai módszer igénybevételével készítjük: gőz felett. Ehhez keresünk egy kisebb lábost, meg egy akkora fémtálat, ami ráfér a lábosra, de úgy, hogy az alja ne érjen a lábos aljáig. A lábosban vizet melegítünk, és ha felforrt, kisebbre vesszük a lángot alatta, hogy a víz csak gyöngyözzön. Rátesszük a fémtálat, benne a cukrot és a citromhéjat. Fél percig melegítjük őket, majd összemorzsoljuk a cukrot a citromhéjjal, hogy jobban átvegye az aromáját. Egyenként belekeverjük a tojásokat, majd végül a citromlevet is. Habverővel folyamatosan kevergetjük, míg egészen besűrűsödik, puding-sűrűségűre. Ha ezt elértük, átszűrjük a masszát egy másik keverőtálba, és hagyjuk kb. 10 percet hűlni (a recept szerint amíg 60 C fokra hűl). Ekkor robotgéppel több részletben hozzákeverjük a vajat, és ha az összes vaj belement, még pár percig keverjük. A krémet a tortaformába töltjük és hűtőbe tesszük, hogy lehűljön és megdermedjen.

A mázhoz a citrom és narancs héját a vízzel együtt felforraljuk. Ha felforrt, levesszük a tűzről és hozzákeverjük a citromlevet. Leszűrjük és összekeverjük a Dr. Oetker Expressz Tortazselé porral (ebben már gyárilag van cukor). 1-2 percet várunk, hogy picit lehűljön, majd egy vékony réteget rácsorgatunk a tortára (én egy kis tejkiöntő edénykéből öntöttem rá), ahol a zselé azonnal megdermed. (A zselének csak egy kis részét kell felhasználni hozzá, a többi sajnos megmarad.) A máz a fényes felületet hivatott biztosítani, de gondolom enélkül is finom.  

Próbafőzés (pontosabban próbasütés)

Az úgy volt, hogy próba szerencse alapon jelentkeztem próbafőzőnek a Stahl magazinnál, gondoltam, majd egyszer lehet, hogy sorra kerülök és én is tesztelhetek recepteket. Rájöttem ugyanis, hogy nagyon szeretem  a "feladat"-jellegű főzést, amikor valami projektet kell megvalósítani, vagy pl. amikor adott kiindulópontról kell valamit alkotni (ilyen volt a Patrícius Borház versenye). Ezek a feladatok mindig nagyon inspirálnak, és sokkal könnyebben boldogulok velük, mint a "mi legyen a vacsora" jellegű kérdésekkel. 

Aztán - amire igazán nem is számítottam - hamarosan kiderült, hogy a karácsonyi sütis különszámnál kellene közreműködni, és lelkesen bele is vágtam a sütögetésbe. (Amúgy a tágabb családban ilyentájt nagy sütigyártás zajlik, szóval ez épp jól jött felvezetőnek.) Jó móka volt. És ma láttam, hogy tényleg benne vagyok az újságban, ez egy kicsit furcsa érzés :))

Ezek voltak a kipróbált sütik: 

Holland fűszeres keksz

Hozzávalók:
40 dkg liszt
1/2 teáskanál sütőpor
1/4 teáskanál só
1 teáskanál őrölt fahéj
1/4 teáskanál szerecsendió
1/4 teáskanál őrölt gyömbér
1/4 teáskanál őrölt szegfűszeg
12 dkg puha vaj
20 dkg barna cukor
1 tojás
1 teáskanál reszelt citromhéj

a tetejére 1 tojásfehérje 2 teáskanál vízzel elkeverve, kevés szeletelt mandula

Robotgéppel keverjük össze a tésztát, a következő sorrendben: először vaj és cukor, majd hozzá a tojás, citromhéj, végül a száraz hozzávalók (liszt, só, sütőpor és fűszerek). A kész tésztát két részre osztva fóliába csomagoljuk és 1 órára hűtőbe tesszük. Utána lisztezett deszkán fél centi vastagra nyújtjuk a tésztát, különféle formákat szúrunk ki belőle és sütőpapírral bélelt tepsire tesszük őket. Megkenjük vizezett tojásfehérjével és pár szelet mandulát nyomkodunk bele. 175 C fokos sütőben kb. 15 perc alatt készül el. Rácsra téve hűtjük ki. 

Vajas-lekváros szendvics-süti

Hozzávalók: 

13 dkg puha vaj

5 dkg porcukor

25 dkg liszt

1/4 teáskanál só

málnalekvár (ha magok vannak benne, akkor melegítsük meg és szűrjük át)

Robotgéppel habosra keverjük a vajat, hozzákeverjük a porcukrot, majd a lisztet + sót is. A tésztát fóliába csomagoljuk és 1 órára a hűtőbe tesszük. Ezt követően fél centi vastagra nyújtjuk a tésztát, és kiszúróval (vagy kis pohárral) kb. 4 cm átmérőjű köröket szúrunk ki a tésztából. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük őket, és 160 C fokos sütőben 10-12 perc alatt megsütjük. Rácsra téve kihűtjük, majd megtöltjük nagyjából 1-1 kiskanál lekvárral. Kb. 2 nap kell hozzá, hogy a lekvár megpuhítsa a sütiket, akkor az igazi. 

 

Mandulás golyócskák (a képen a háttérben)   

Hozzávalók: 

22 dkg puha vaj

5 dkg porcukor

2 teáskanál vanília aroma

1/4 teáskanál só

35 dkg liszt

10 dkg darált mandula

a hempergetéshez porcukor

Az összeállítás gyakorlatilag megegyezik az előzőekkel: robotgéppel habosra keverjük a vajat, utána hozzákeverjük a cukrot, majd a vanília aromát és a sót. Aztán jöhet a liszt, és végül a mandula. A tésztát fóliába csomagoljuk és fél órára hűtőbe tesszük. Ha ez is megvolt, kézzel kis golyókat formázunk belőle (próbáljuk úgy méretezni, hogy egy falattal be lehessen majd kapni), és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket. 190 C fokos sütőben 10-15 perc alatt megsütjük - minél kisebbek a golyócskák, annál kevesebb idő elég. Sápadtak, halvány aranybarnák lesznek. Pár percet várunk, hogy a tepsiben kicsit kihűljenek, aztán még melegen - és óvatosan - porcukorba hempergetjük őket.  

    

Dizájnos Torta

Raj Ráchel Torta Design Workshop eredménye.

Almás-szilvás cobbler

A másik recept a Lila Füge szakácskönyvből. 

Nem mondhatnám, hogy betéve ismerem a különféle angolszász gyümölcsös sütiket, a cobblerről ebben a szakácskönyvben olvastam először, de egyből a szívembe zártam! Kicsit emlékeztet a morzsasütire (crumble), csak szerintem finomabb, meg olyan komplettebb az egészt, talán mert a tésztaborítás nem úgy néz ki, mint egy balul sikerült omlós tészta... 

Bármilyen gyümölccsel működik, amire érdemes odafigyelni, hogy az eredeti receptben kb. 1 kiló gyümölcs kerül a tészta alá, amit én nem vettem elég komolyan, aminek az lett az eredménye, hogy kicsit sok lett a tészta a gyümölcshöz képest (persze volt, aki ezt erényként jelölte meg :)) 

Hozzávalók:

25 dkg liszt
5 dkg barna cukor
csipet só
1 csomag sütőpor
10 dkg hideg vaj
1 tojás
1/2 dl tejszín
1/2 dl tej (ez nem volt az eredeti receptben, de valahogy nekem kellett még némi folyadék a megfelelő állaghoz)

1 kg gyümölcs, lehet vegyesen is (a képen alma + szilva)
ízlés szerint cukor (itt 2 evőkanál barna cukor + 1 evőkanál vaníliás cukor)
ízlés szerint fűszerek (itt egy fél kiskanál kardamom)
2 evőkanál liszt

A gyümölcsöt megtisztítjuk, feldaraboljuk, és a sütőtálban összekeverjük a cukorral, fűszerekkel, valamint 2 evőkanál liszttel. A tésztához először a lisztet, sót, cukrot, sütőport összevegyítjük, majd hozzáadjuk a felkockázott vajat és gyorsan összedolgozzuk, hogy a vaj ne nagyon melegedjen fel (én mostanában villával szoktak szétnyomkodni a lisztben, akkor legalább a nagyját úgy tudom beledolgozni, hogy a kezem nem melegíti a vajat). Végül hozzáadjuk a tojást, tejet, tejszínt és pár keveréssel már össze is áll a tészta. Ekkor fogunk egy evőkanalat és kanalanként ráadagoljuk a tésztát a gyümölcs tetejére, ez azért zseniális, mert így dimbes-dombos felszín jön létre, ami ropogósabbra tud sülni. A tészta tetejét megszórjuk kevés barna cukorral és már mehet is a 160 C fokra előmelegített sütőbe, 35-40 percre. 

Ha nem vendégeknek készül, nem is nagyon érdemes kiszedegetni a tálból, csak annyi kanalat készítsünk elő, hogy minden családtagnak jusson.   

Őszi sajttorta

Úgy alakult, hogy mostanában zsinórban több receptet is kipróbáltam Lila Fügétől, részben a szakácskönyvéből, részben a blogjáról. Ez a "sajttorta" - pontosabban kis poharakban készült kanalazni való - a könyvben található recept alapján készült, csak pár dolgot változtattam rajta, lévén, hogy az eredetiben eper szerepel, aminek így október táján már nincs szezonja.

Hozzávalók 3 kis pohárhoz:

8 dkg kakaós keksz (Hobbit)

3 dkg vaj + egy kevés a formák kikenéséhez

20 dkg natúr krémsajt (Philadelphia)

fél dl kefir

4 dkg porcukor

1 evőkanál liszt

1 tojás

10-15 szem szilva

A sütéshez használt kis formákat kivajazzuk. A kekszes alaphoz a kakaós kekszet összetörjük vagy késes aprítógéppel megdaráljuk, összekeverjük az olvasztott vajjal és a kis formák aljára simítjuk. A töltelék hozzávalóit is összekeverjük és szétosztjuk a három tálkában. A formákat egy mélyebb tepsibe tesszük és a tepsibe annyi forró vizet öntünk, hogy a formák félig vízben álljanak. Így toljuk be a tepsit a 160 C fokos sütőbe és sütjük kb. 35 percig. Akkor kell kivenni, amikor a töltelék közepe még remegős. 

A szilvát kimagozzuk, és ízlés szerint kevés cukorral, fahéjjal megszórva, lefedve megsütjük (kb. 30 perc ez is). Ha kihűlt a krém is és a szilva is, a poharakba adagoljuk a gyümölcsöt. Hűtőben kell tárolni, de szerintem finomabb, ha fogyasztás előtt kicsivel kivesszük és hagyjuk "felengedni".     

Torta első szülinapra

Sietve leszögezem, hogy abban az értelemben nem klasszikus első szülinapos torta, hogy nem oldja meg a "se tej, se tojás" problematikát, viszont tényszerűen ezt csináltam a kisebbik első szülinapjára és az ünnepelt is fogyasztott belőle (persze nem a karamellás dióból). 

Hozzávalók: 

50 dkg reszelt alma (nagy lyukú reszelőn reszelve)

30 dkg cukor 

(jelen esetben 10 dkg barna cukor + 5 dkg vaníliás cukor + 15 dkg kristálycukor)

1 csomag sütőpor

1 tojás

fél citrom reszelt héja

fél kiskanál őrölt fahéj

25 dkg rétesliszt

a forma kikenéséhez vaj és liszt

a díszítéshez 1 alma, 4 dkg cukorból készült karamell, egy jó marék dió durvára vágva

A tésztához a reszelt almát megfűszerezzük a citromhéjjal, fahéjjal, egy másik tálban pedig összekeverjük a cukrot, tojást, sütőport. A keveréket hozzáadjuk az almához, végül a lisztet is belekeverjük. Egy 18 cm átmérőjű kapcsos tortaformát kivajazunk-lisztezünk, beleöntjük a tésztát és 180 C fokos sütőben kb. 50 perc alatt megsütjük (tűpróbával ellenőrizzük, hogy elkészült-e). 

A díszítéshez először karamellt készítünk, majd amikor már szépen megbarnult a cukor, hozzákeverjük a diót, és azonnal egy kiolajozott tepsire terítjük, hogy ott hűljön ki. Ha kihűlt, összemorzsoljuk, nagyjából szétszedjük a dió-darabokat. A karamell készítéséhez használt serpenyőbe bedobunk egy darabka vajat, és azon sütjük meg a meghámozott és cikkekre vágott almát.   

Sütőtökös, brokkolis csirke-curry

A héten curry-fűszerkeverékkel ízesített csirkét ettem egy étteremben, és eszembe jutott, hogy már régóta ki akarom próbálni itthon is ezt a műfajt. Beugrott, hogy mennyire bejöttek régebben a Vigyázó Ferenc utcai Govindában próbált ételek, és igyekeztem valami hasonlót előállítani, ráérzéses-emlékezéses alapon, na meg azzal a fontos különbséggel, hogy én nem vega-vonalon akartam mozogni. Itt a sütőtök szezonja, nagyon jól felveszi a curry-fűszereket, és az édeskés ízvilága is passzolt az elképzeléseimhez. Patiszon és brokkoli volt a másik két felhasznált alapzöldség a raguban, a hús pedig egy csirke melle volt. 

Hozzávalók: 

a raguhoz:

• 1 egész csirkemell, felkockázva
• 1 kisebb sütőtök
• 1 közepes patiszon
• 1 brokkoli-rózsa fele
• 1 vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• só, bors 
• "fűszerész" curry fűszerkeverék (kurkuma, koriander, görögszéna, sárgarépa, tengeri só, gyömbér, mustármag, római kömény, cayenne bors)
• cukros vízben eltett gyömbérdarabkák
• sáfrányos szeklice
• axi's édes chililekvár

a körethez:

• jázmin rizs
• sáfrányos szeklice 
• curry-fűszerkeverék
• curry-levél

a tálaláshoz:

• Patak's édes mangó-chutney

A vöröshagymát nagyobb darabokra szeleteltem és forró olívaolajra dobtam rá egy nagyobb serpenyőben, ezt követte a felkockázott sütőtök és patiszon. Kis pirítást követően jöhet a sózás és borsozás, a curry-fűszer (bőségesen), az apróra vágott fokhagyma, valamint a sáfrányos szeklice. A ragusodás érdekében zöldség-alaplevet öntögettem a serpenyőbe és rendszeresen megkavartam a tartalmát. 

Mindeközben a felkockázott csirkemellet egy külön, kisebb serpenyőben, kevés olajon, pici sózás mellett (tehát teljesen natúr jelleggel) körbepirítottam, majd - megvárva, hogy a csirke saját, kisülő leve elpárolódjon - lehúztam a tűzről. 

Amikor a sütőtök és a patiszon már puhulni kezdett, a nagyobb serpenyőbe áttettem az elősütött csirkemellkockákat, és hozzáadtam a raguhoz a részekre szedett brokkolirózsákat és a gyömbérdarabkákat is. A gyömbérdarabok eredetileg 2x2 centisek voltak, ezekből 8-at nagyon apróra vágtam fel, és úgy használtam, hogy jól elkeveredjen az ízük (amely önmagában is mesés ebben a cukrozott, tartósított formában). A mértékletes csípősség érdekében használtam az édes chililekvárt, 2 teáskanállal. Meglepően gyorsan kész az egész, akkor jó, ha a zöldségek még felismerhetők, de azért már megadták magukat (azaz: elkezdenek "maszatolni"). 

A rizset a már ismert módon főztem meg a fent jelzett fűszerekkel. A tálalásnál kötelező elem valamilyen chutney, pont mint a Govindában a hasonló kaják mellé. Érdemes kipróbálni.

  

Bableves fejtett babból

Érdekes módon nyáron, amikor kapható a piacon a "fejtős" bab, eszembe se jut, hogy füstölt hússal-sonkával-stb. főzzek bablevest, ilyenkor a zöldséges verzió kerül terítékre. Másik érdekessége ennek a levesnek, hogy az első receptes füzetemben szerepel a leírása, és most is ugyanúgy készítem, ahogy annak idején anyu elmondta. 

Vannak dolgok (lásd még gulyásleves), amiken nem érdemes variálni, a megadott módszert követve minden alkalommal hozzák a bombabiztos eredményt.

Hozzávalók:

1/2 kg fejtett bab (fejtés előtti állapotban kb. 1 kg)

2-3 sárgarépa

2 fehérrépa

zeller zöldje (2-3 szál, szárastul-levelestül, egyben hagyva, hogy a végén könnyen ki lehessen halászni)

6-8 szem egész bors

a rántáshoz olaj, liszt, pirospaprika és egy kis fej hagyma

a csipetkéhez 1 tojás és liszt

Egy nagyobb lábosba beleszórjuk a babot, a megtisztított és feldarabolt répákat (nem tudom, van-e jelentősége, de a gulyásleveshez hasonlóan ehhez a leveshez is hosszában vágom fel a répákat, hasábokra), a zeller zöldjét, és a borsot. Felöntöm annyi vízzel, hogy jópár centivel ellepje a zöldségeket (gondolkodjunk előre, hosszan fog főni, ráadásul a bab megduzzad), és nagyjából az 1 liter víz / 1 teáskanál só arányt szem előtt tartva sózom. Felforralom, és alacsony lángon addig főzöm, míg a zöldségek megpuhulnak (kell azért neki idő, talán egy órával érdemes számolni). 

Közben előkészítem a rántást, aminél csak a sorrendet nem szabad elrontani: először az apróra vágott hagymát kell olajon megdinsztelni, majd jöhet hozzá a liszt, azzal is pirítani egy kicsit, végül kb. 1 teáskanál pirospaprika (biztos, ami biztos, már eloltom alatta a lángot és úgy keverem hozzá).

A csipetkéhez értünk, itt minden egyes alkalommal hisztizek kicsit magamban, hogy minek kell még ez is, de sajnos kell, ezt mindig be is látom (pedig amúgy tényleg minden alkalmat megragadok, hogy elszabotáljam a csipetkét). Tehát egy egész tojást veszünk alapnak, és addig adagoljuk és keverjük hozzá villával a lisztet, amíg a megfelelő állagot eléri (legjobb, ha próbafőzéssel teszteljük, eljött-e ez a pillanat).

Hátravan még, hogy berántsuk a levest, egyet rottyantsunk rajta, és kiskanállal beleszaggassuk a csipetkét. Tálalásnál ne feledjük a tejfölt!