2010. december 30., csütörtök

Vörösboros csokitorta


Nevezhetnénk forralt bor tortának is, mert mind ízében, mind alkoholosságában az köszön vissza benne. A recept Claire Clark: Indulge című könyvéből való (köszönet érte Misi-a-séfnek!), a hölgy alcímként a "100 tökéletes desszert" szerény megjelölést adta művének, de ebből a vörösboros csokitortából kiindulva hajlok arra, hogy ne tartsam emiatt nagyképűnek :))

Meg még azt gyorsan előrebocsátom, hogy lényegében egyszerű kevert tésztáról van szó, amit utólagos áztatás tesz különlegesebbé.

Hozzávalók a tésztához:
125 g puha vaj
125 g
kristálycukor
2 tojás
150 ml vörösbor (nekem merlot volt, a recept szerint cabernet sauvignon is jó) szobahőmérsékleten
125 g liszt
1 teáskanál fahéj
1/4 teáskanál szerecsendió
1 teáskanál sütőpor
65 g étcsoki lereszelve

Az áztatáshoz kell:
30 g krisztálycukor
50 ml víz
125 ml vörösbor

A megkenéshez 1 üveg ribizlizselé.

Az összeállítás menete az, hogy a száraz összetevőket (liszt, sütőpor, fahéj, szegfűszeg) jól összekeverjük, majd előkészítjük a nedves hozzávalókat: a vajat a cukorral habosra keverjük, majd folyamatos keverés mellett jönnek bele a tojások, és a bor. Ezt követően a nedves keverékhez apránként hozzáadjuk a fűszeres-sütőporos lisztet, és legvégül a reszelt csokit.

Torta- vagy kuglófformába tesszük és 170 C-ra előmelegített sütőben kb. 35 percig sütjük.

Most jön a varázslat!

A megsült tortát 20 percig hűlni hagyjuk, ez alatt az áztatáshoz a vizet és a cukrot összeforraljuk, majd a tűzről levéve hozzákeverjük a bort. (Nekem úgy alakult, hogy két tortát csináltam, és az egyiknél annyit változtattam, hogy a vízzel és cukorral együtt a bort is felforraltam, ez a verzió a végén érezhetően kevésbé volt alkoholos.)

Ha letelt a 20 perc, a tortát óvatosan ki kell borítani a formából, majd a helyére a formába beleönteni a cukros-vizes-bort és ebbe a folyadékba visszatenni a tortát. Ha olyan formában sütöttük, ami nem tutira tartja magában a folyadékot (pl. kapcsos tortaforma), akkor vagy másik, hasonló méretű jénai tálban vagy lábosban érdemes az áztatást csinálni, vagy a formát az áztatás előtt nagyon alaposan körbe kell tekerni alufóliával, hogy ne tudjuk kicsorogni a lé.

Ezután elvileg addig kell várni, míg a torta minden folyadékot magába szív. Bevallom, ez nekem órákkal később sem történt meg, így a végén pár evőkanálnyi folyadékot leöntöttem róla. Ha a folyadék - akár így, akár úgy - eltűnt, a tortát megint ki kell borítani.

Az eredeti recept szerint ezután ribizlidzsemmel kell megkenni (oly módon, hogy a dzsemet lassan forrásig kell melegíteni, ekkor elég folyós lesz ahhoz, hogy ecsettel több rétegben a tortára kenjük). Én legközelebb valamilyen csokis befejezést fogok kipróbálni, mivel viszonylag nedves a torta, hagyományos all-in tortabevonás nem hiszem, hogy jól működne, de rácsorgatás vagy megcsíkozás talán igen.

A maradék vörösborral, vagy abból készült forralt borral fogyasztjuk :))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Creative Commons Licenc
A bejegyzésekben szereplő valamennyi fotó szerzői jogi védelem alatt áll és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.