Az utóbbi hónapokban teljesen rákattantunk a kovászos kenyérre. Ez valahogy teljesen kikopott a bolti kenyér-kínálatból, hovatovább már szinte csak kézműves típusú pékségben lehet beszerezni, ami nagyon elszomorító. Én viszont nagyon szeretem. Így újra és újra felmerült, hogy próbáljunk meg itthon sütni, voltak is már erre irányuló kísérletek, de az áttörést Ken Forkish: Flour water salt yeast című könyve hozta meg. És megint ott tartunk, hogy én, aki utálom a macerás dolgokat a konyhában, megmérem a víz hőmérsékletét, mert a tésztához 29-32 C fokos vízre van szükség (évszaktól függően!). De első alkalommal pontról pontra végigcsináltam a receptet, és csodálatos lett a végeredmény, így beláttam, hogy ezek igenis fontos dolgok.
Ugyanakkor el kell szomorítanom a Kedves Olvasót, a receptet - annak terjedelme miatt, illetve azért, mert a könyvben az elkészítés metódusáról is részletes leírás van - nem fogom (lefordítani és) begépelni. Így ez a poszt amolyan büszkélkedés :)) De azt mindenképp le kell szögeznem, hogy az elkészítésben semmi bonyolult nincs, leginkább türelmesnek kell lenni, mert ez a fajta kenyér kb. másfél nap alatt készül el. Szóval mindenkit arra bíztatok, hogy álljon neki, mert érdemes!
(A képen a "hibrid" kenyérként definiált, jórészt kovászos, ám icipici élesztőt is tartalmazó kenyér-receptek közül a Pain de Campagne látható.)
