Jó lenne tudni, milyennek kell lennie egy autentikus bagelnek, mert enélkül csak azt tudom állítani, hogy szépek és finomak lettek a Fűszeres Eszter receptje alapján készített bagelek. (Még tinikoromból emlékszem, hogy volt egy New York Bagel nevű hely a Bajcsy-Zsilinszky körúton, de az már nem rémlik, hogy milyen volt ott a névadó péksüti.) Érdekes módon a kalácsrajongó gyereknek nem ízlett, azt mondta, nem elég édes. Pedig de, épp amennyire édesnek kell lennie egy ilyen édeskés pékárunak.
Hozzávalók:
50 dkg liszt
0,4 dkg (azaz 4 g) porélesztő
3 dkg tejpor
6 dkg cukor
0,6 dkg (azaz 6 g) só - én kicsit többet tettem bele, mint az eredeti recept
2,5 dl langyos víz
a főzéshez egy lábos víz, egy evőkanál cukor és egy teáskanál szódabikarbóna
a kenéshez 1 tojás
90 %-ban híven követtem a receptet, azaz dagasztás, majd 8 részre osztás és letakarva 10 perces pihentetés. Utána jön a karikaformázás, amelyhez a szakácskönyvben van pár fázisfotó segítségképpen, a lényege az, hogy téglalapra ki kell nyújtani az egyes darabokat, majd a téglalapból hosszú hengert kell sodorni és a henger két végét összeillesztve, összenyomva jön létre a karika. Újabb, ezúttal 40 perces pihentetés, ezalatt kell a sütőt 180 C fokra előmelegíteni, továbbá egy mélyebb lábosban vizet forralni cukorral és szódabikarbónával. A forrásban lévő vízben kell kb. egy perc alatt előfőzni a bageleket. Az eredeti recepthez képest még annyit változtattam, hogy mivel nekem annyi víz volt a lábosban, hogy elmerültek benne a bagelek, nem forgattam őket, hanem csak óvatosan, egyesével beleengedtem, aztán kiemeltem és sütőpapírral bélelt tepsire tettem őket. Megkentem a felvert tojással, és párat megszórtam (szemes, nem darált) mákkal. 20-25 percet sültek.
Kiflit is készítettem belőle, nem bírtam ellenállni a lehetőségnek, hogy ismét gyakorolhassam újdonsült kifliformázó tudományomat:
